Közjegyzői díjszabás: hogyan számolják a munkadíjat és a költségeket?

Az egyik leggyakoribb lakossági és üzleti kérdés a közjegyzői eljárások kapcsán: mennyibe fog kerülni a közjegyző munkája? Sokan nem tudják, hogy a közjegyzői díj nem piaci megállapodás vagy alku tárgya. A közjegyző közhatalmi tevékenységet végez, és a munkadíjat és a költségtérítést a jogszabályban meghatározott díjszabás alapján kell megállapítania; a díjtételektől egyedi megállapodással nem lehet eltérni.

A közjegyzői díjszabás részletes szabályait a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet állapítja meg, amely 2019. július 1-jétől váltotta fel a korábbi 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletet. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fizetési meghagyásos eljárás, amelynek díját külön törvény határozza meg. Ebben a cikkben bemutatjuk a díj szerkezetét, a hatályos munkadíj-sávokat, a költségtérítési szabályokat, és kiszámolt példákon keresztül szemléltetjük a fizetendő összeget.

1. Miből tevődik össze a fizetendő közjegyzői díj?

A közjegyzői eljárásért fizetendő összeg két jogszabályi elemből áll össze:

1. Közjegyzői munkadíj: Az ügyértékhez, az eljárásra fordított időhöz vagy – egyes eljárásokban – a jogszabályban meghatározott fix összeghez igazodó díj.
2. Költségtérítés:
   • Költségátalány: A készkiadásokon felül a munkadíj 40%-ának megfelelő összeg (22/2018. IM rendelet 18. §).
   • Készkiadások: Az adott ügyben igazoltan felmerült költségek (pl. utazási, szállás-, postaköltség, leírási díj, fordítás, tanú, tolmács költségtérítése). A MOKK tájékoztatója szerint ide tartozik az archiválási költség is, amely nemperes ügyekben 2 000 Ft, közjegyzői okiratoknál 5 000 Ft.

A közjegyzői díj után általános forgalmi adót nem kell fizetni: a MOKK tájékoztatása szerint a közjegyző tevékenysége közhatalmi tevékenység, amely az áfatörvény 7. § (1) bekezdése alapján nem eredményez adóalanyiságot. A közjegyző ezért számlát sem állít ki, hanem költségjegyzéket és számviteli bizonylatot.

2. Ügyérték alapú munkadíj-sávok

A legtöbb közjegyzői ügyben – így az okiratszerkesztésben és a hagyatéki eljárásban – a munkadíj az ügyértékből kerül kiszámításra. Az ügyérték a közjegyzői eljárás tárgyának a terhek figyelembevétele nélkül megállapított értéke (22/2018. IM rendelet 9. §); időszakonként visszatérő szolgáltatásnál (például bérleti díjnál) határozott idejű szerződés esetén a határozott időre eső összeg, határozatlan idejű szerződés esetén az egyévi érték háromszorosa.

A 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 10. §-a szerinti alap-munkadíj (két- vagy többoldalú jogügylet esetén):

Az alap-munkadíjat egyes eljárásokban arányosan kell alkalmazni:

• Egyoldalú jognyilatkozat (például tartozáselismerő vagy kötelezettségvállaló nyilatkozat) okiratba foglalásáért a táblázat szerinti díj kétharmada jár (11. § (1) bek.).
• Hagyatéki eljárásban a táblázat szerinti díj fele jár (26. §).
• Közjegyzői ténytanúsítvány készítésénél – ha az ügyérték megállapítható – szintén a díj fele jár (11. § (2) bek.).

Megjegyzés: Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, a munkadíjat az eljárásra fordított idő alapján kell felszámítani: minden megkezdett óráért a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíjat, egyes eljárásokban annak 1,5–3-szorosát (12–13. §). Így számítják például a végrendelet letétbe helyezésének díját. Egyes eljárásokért fix díj jár: a névaláírás valódiságának tanúsításáért (aláírás-hitelesítés) aláírásonként 4 000 Ft a munkadíj (29. §).

3. Kiszámolt gyakorlati példák

A jogszabályi tételek könnyebb megértéséhez nézzünk két számszerű példát. A készkiadások ügyenként eltérnek, ezért a példák csak a jogszabályból biztosan levezethető tételeket tartalmazzák.

A) 1. Példa: Hagyatéki eljárás egy 15 000 000 Ft értékű hagyaték esetén

Tételezzük fel, hogy a hagyaték egy 15 millió forint értékű lakásingatlanból áll.

1. Munkadíj kiszámítása a sávok alapján:

   • 0 – 500 000 Ft között: 20 000 Ft
   • 500 000 – 5 000 000 Ft között (4 500 000 Ft × 1%): 45 000 Ft
   • 5 000 000 – 10 000 000 Ft között (5 000 000 Ft × 0,5%): 25 000 Ft
   • 10 000 000 – 15 000 000 Ft között (5 000 000 Ft × 0,25%): 12 500 Ft
   • Táblázat szerinti díj: 20 000 + 45 000 + 25 000 + 12 500 = 102 500 Ft
   • Hagyatéki eljárásban ennek fele: 102 500 Ft × 0,5 = 51 250 Ft

2. Költségtérítés:

   • Költségátalány (munkadíj 40%-a): 51 250 Ft × 0,40 = 20 500 Ft
   • Készkiadás (archiválási költség, nemperes ügy): 2 000 Ft, valamint az esetleges egyéb igazolt kiadások (pl. postaköltség)

3. Fizetendő összeg:

   • 51 250 + 20 500 + 2 000 = 73 750 Ft + az egyéb igazolt készkiadások

B) 2. Példa: Közjegyzői nyilatkozat 4 000 000 Ft-os magánkölcsön esetén

Ha egy adós 4 millió forintos kölcsönt vesz fel, és ahhoz egyoldalú közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozatot tesz:

1. Munkadíj kiszámítása:

   • 0 – 500 000 Ft között: 20 000 Ft
   • 500 000 – 4 000 000 Ft között (3 500 000 Ft × 1%): 35 000 Ft
   • Táblázat szerinti díj: 55 000 Ft
   • Egyoldalú nyilatkozatnál ennek kétharmada: 55 000 Ft × 2/3 ≈ 36 667 Ft

2. Költségtérítés:

   • Költségátalány (40%): 36 667 Ft × 0,40 ≈ 14 667 Ft
   • Készkiadás (archiválási költség, közjegyzői okirat): 5 000 Ft, valamint az esetleges egyéb igazolt kiadások

3. Fizetendő összeg:

   • 36 667 + 14 667 + 5 000 ≈ 56 334 Ft + az egyéb igazolt készkiadások

4. Speciális kedvezmények és díjmódosítók

A díjrendelet bizonyos élethelyzetekben csökkentett és emelt munkadíjat is megállapít:

• Kedvezmények: A munkadíjat a feléig le kell szállítani, ha a közjegyző a két- vagy többoldalú szerződéshez a fél által átadott írásbeli tervezetet tartalmi változtatás nélkül használja fel, vagy ha írásra, olvasásra képtelen személy nyilatkozatát foglalja okiratba; végintézkedés vagy meghatalmazás okiratba foglalásakor a fél igazolt, különös méltánylást érdemlő egészségügyi állapota esetén a feléig leszállítható (7. §). Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésénél a díj háromnegyede, a 35 év alatti fiatal vevő első, legfeljebb 15 millió forint értékű lakásának megvásárlásánál – további feltételek mellett – a díj fele jár (38/C. §).
• Helyszíni és munkaidőn kívüli eljárás: Ha a közjegyző a hivatali helyiségén kívül – például kórházban vagy az ügyfél lakásán – jár el, a munkadíj másfélszeresét, ha pedig a fél kérelmére 18 és 8 óra között, munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve idegen nyelven jár el, vagy különösen bonyolult ügyet intéz, a munkadíj kétszeresét kell felszámítani (6. §). Helyszíni eljárásnál az utazásra fordított idő után is jár munkadíj (14. §).
• Másolatok és kiadmányok: A másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének munkadíja oldalanként 750 Ft (33. §); a leírási díj oldalanként 230 Ft (17. §).

Amennyiben pontosan tudni szeretné, hogy az Ön egyedi ügyében mekkora díj várható, érdemes az eljáró közjegyzőhöz fordulni: a díjrendelet szerint a közjegyző a munkadíj és a költségtérítés várható összegéről az eljárás megkezdésekor köteles tájékoztatni a felet (2. §).